A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége / POFÉSZ a GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-00067 azonosítószámú, „Szervezetfejlesztés a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségénél” című projekt keretében 2026. június 20-án, szombaton 10:00–13:00 óra között nem képzési célú szakmai rendezvényt valósított meg „21. századi postai innovációk” címmel. A rendezvény helyszíne a Benczúr Hotel volt, 1068 Budapest, Benczúr u. 35. szám alatt. A projekt a Széchenyi Terv Plusz keretében, a Magyar Állam és az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, a vissza nem térítendő támogatás összege 150 millió forint.
A szakmai program középpontjában a postai ágazatot érintő 21. századi innovációk, a digitalizáció, a decentralizáció, a postai szolgáltatások átalakulása, valamint ezek munkavállalói és érdekképviseleti hatásai álltak. A rendezvény célja az volt, hogy a POFÉSZ tagsága, tisztségviselői és szakmai partnerei áttekintsék a Magyar Postát és a postai munkavállalókat érintő legfontosabb változásokat, közösen értelmezzék a modernizáció következményeit, és megfogalmazzák azokat az érdekképviseleti szempontokat, amelyekre a szervezetfejlesztési folyamat során építeni szükséges.
A rendezvény regisztrációval, jelenléti ív vezetésével és kötetlen szakmai ráhangolódással indult. A programot Idrányi Flóra, a POFÉSZ és a Munkástanácsok Országos Szövetsége kommunikációs vezetője nyitotta meg. A köszöntőben ismertette a rendezvény célját, a projekt kereteit, valamint az uniós támogatás tényét. Kiemelte, hogy a szakmai nap nem önálló eseményként, hanem a POFÉSZ szervezetfejlesztési folyamatának részeként valósul meg, és hozzájárul ahhoz, hogy a szövetség felkészültebben tudjon reagálni a postai ágazatban zajló szervezeti, technológiai és munkaerőpiaci változásokra.
Az első szakmai előadást Pfeifer Tamás József, a POFÉSZ elnöke tartotta „21. századi postai innovációk és decentralizáció” címmel. Előadásában részletesen bemutatta a Magyar Posta gazdasági és szervezeti átalakulásának főbb irányait. Rámutatott, hogy a Magyar Posta továbbra is közfeladatot ellátó, országos lefedettségű intézmény, amely a levelek, csomagok, pénzügyi és egyéb szolgáltatások révén napi kapcsolatban áll az állampolgárokkal. Az előadás adatai szerint a társaság 2023-ban 246 milliárd forintos árbevételt ért el, 445 millió levelet kézbesített, 29 millió csomagot kezelt, valamint jelentős szerepet játszott a csekkbefizetések és állampapír-tranzakciók lebonyolításában is.
Az előadás külön kitért a hálózat- és létszámracionalizálás kérdésére. A bemutatott adatok alapján a Magyar Postánál az elmúlt években jelentős szervezeti átalakítások történtek: postahelyek bezárása, postapartneri szolgáltatóhelyek bővítése, valamint a foglalkoztatotti létszám csökkenése jellemezte az időszakot. Pfeifer Tamás hangsúlyozta, hogy a modernizáció nem pusztán technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem közvetlenül érinti a munkavállalók mindennapi munkakörülményeit, terhelését, biztonságát, jövedelmi helyzetét és munkahelyi kiszámíthatóságát.
A prezentáció bemutatta a Magyar Posta 2024–2025-ös gazdasági folyamatait is. A beszámoló szerint a társaság eredményessége javult, ugyanakkor a klasszikus postai szolgáltatások, különösen a levélforgalom és a hagyományos csekkforgalom iránti kereslet tovább csökkent. Ezzel párhuzamosan nőtt a csomagküldés jelentősége, erősödtek a logisztikai fejlesztések, a csomagautomaták, az automatizált feldolgozási rendszerek, valamint az e-kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások. Az előadás rávilágított arra, hogy a postai ágazat jövőjét egyre inkább a digitalizáció, a logisztikai kapacitások bővítése, az automatizáció, valamint a nemzetközi e-kereskedelmi szereplőkkel való együttműködés határozza meg.
A résztvevők képet kaptak a bérmegállapodásokról és a munkavállalói juttatások változásáról is. Az előadás érintette a 2026. évre vonatkozó bérfejlesztést, az egyszeri kifizetéseket, valamint a béren kívüli juttatások keretösszegének emelését. Ezek a témák különösen fontosak voltak érdekképviseleti szempontból, mert megmutatták, hogy a gazdasági eredményesség, a szolgáltatási díjak emelkedése, a munkaerőköltségek és a munkavállalói megtartás kérdései szorosan összekapcsolódnak.
A második előadást Kovács Róbert, az Informatikai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezete képviseletében tartotta „Digitalizáció, átalakulás és munkavállalói érdekképviselet a postai ágazatban” címmel. Előadásában a digitalizáció mindennapi munkavégzésre, ügyintézésre, kommunikációra és érdekképviseleti munkára gyakorolt hatásait mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök, az internetes ügyintézés, a mobilalkalmazások, az elektronikus aláírás, az e-számla, valamint a mesterséges intelligencia mára a mindennapi működés természetes részévé váltak, ugyanakkor alapvető kérdés, hogy minden munkavállaló képes-e követni ezeket a változásokat.
Az előadás egyik fontos tanulsága a digitális egyenlőtlenségek kérdése volt. Kovács Róbert bemutatta, hogy a digitalizáció pozitív hatásai – például a gyorsabb információáramlás, a hatékonyabb ügyintézés és a rugalmasabb munkavégzés – mellett komoly kockázatok is megjelennek. Ilyenek a digitális kirekesztődés, az információs egyenlőtlenség, a digitális stressz, a generációs különbségek, az adatbiztonsági problémák, az álhírek, a manipuláció, valamint a személyes kapcsolatok gyengülése.
Külön hangsúlyt kapott a Postán belüli digitális kultúra fejlődése. Az előadás alapján a postai működésben jelentős számú informatikai eszköz, mobil terminál, okostelefon, nyomtató, technológiai és irodai szoftver, elektronikus nyilvántartás, e-learning rendszer és digitális belső kommunikációs felület van jelen. Ez a munkavállalói érdekképviselet számára egyszerre jelent lehetőséget és kihívást. Lehetőséget ad gyorsabb és olcsóbb kommunikációra, online véleménykérésre, közösségépítésre, célzott tájékoztatásra és akár online szavazások lebonyolítására, ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a digitális térből kimaradó munkavállalók nehezebben érhetők el.
A szakmai program következő előadását dr. Kelemen András ügyvéd tartotta „A munkáltató kárfelelőssége üzemi baleset esetén” címmel, esettanulmányok ismertetésével. Az előadás gyakorlati jogi nézőpontból közelítette meg a munkavállalókat érintő kockázatokat, különös tekintettel a munkáltatói felelősség, a munkahelyi balesetek, a kártérítési igények és a bizonyítási kérdések témájára. A téma illeszkedett a rendezvény egészéhez, hiszen a technológiai és szervezeti átalakulások során kiemelt jelentősége van annak, hogy a munkavállalók biztonsága, jogai és érdekei megfelelő védelemben részesüljenek.
A rendezvény záró részében kérdésekre, szakmai konzultációra és összegzésre került sor. A résztvevők az előadásokhoz kapcsolódóan megvitatták a postai innovációk munkavállalói hatásait, a digitalizáció és a decentralizáció érdekképviseleti következményeit, valamint azt, hogy a POFÉSZ hogyan tudja hatékonyabban elérni, tájékoztatni és bevonni a különböző munkavállalói csoportokat. A konzultáció egyik fontos tanulsága az volt, hogy a technológiai modernizáció csak akkor lehet társadalmilag és munkavállalói szempontból is fenntartható, ha az érdekképviselet időben felismeri a változások következményeit, és képes azokra szervezeti, kommunikációs és jogi válaszokat adni.
A rendezvény hozzájárult a POFÉSZ szervezetfejlesztési céljaihoz, mert erősítette a tagság és a tisztségviselők szakmai felkészültségét, bővítette a postai ágazat jövőjével kapcsolatos közös tudást, és elősegítette a stratégiai gondolkodást a digitalizáció, a munkaszervezés, a piaci átalakulás és a munkavállalói érdekvédelem területén. A program alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők ne csak meghallgassák az előadásokat, hanem közösen értelmezzék azok következményeit, és az érdekképviseleti munka szempontjából hasznosítható következtetéseket fogalmazzanak meg.
A rendezvény dokumentálása a projekt előírásainak megfelelően történt. A programhoz meghívó és forgatókönyv készült, a résztvevők regisztrációja jelenléti íven történt, az esemény szakmai tartalmát prezentációk támasztották alá, továbbá a rendezvényről szakmai összefoglaló készül. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a „21. századi postai innovációk” című szakmai rendezvény illeszkedett a projekt céljaihoz, és érdemben támogatta a POFÉSZ szervezeti kapacitásainak, szakmai tudásának és érdekképviseleti felkészültségének fejlesztését.
