Szakszervezeti szolgáltatás a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések kapcsán


Szakszervezeti szolgáltatás a munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések kapcsán

 

Gyakran tapasztaljuk, hogy a munkavállalók nincsenek igazán tisztában azzal, mi a teendőjük munkabaleset elszenvedése, vagy foglalkozási eredetű megbetegedés bekövetkezése esetén, illetve milyen összegű és mértékű kártérítésre jogosultak ilyenkor. Sajnos az is előfordul, hogy a munkavállalók esetenként nem mernek fellépni jogos kártérítési igényük érvényesítése érdekében, mert félnek a retorziótól. Ezért új szakszervezeti szolgáltatást indítunk, amelynek keretében a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések ügyeire szakosodott ügyvédek állnak ingyenes tanácsadással rendelkezésre. Biztosítjuk továbbá tagjainkat arról, hogy jogos kártérítési igényük érvényesítésével nem maradnak egyedül, abban mindig számíthatnak a szakszervezet kiállására, együttműködésére, ha kell védelmére. Felhívjuk valamennyi tagunkat, hogy amennyiben balesetet szenvednek, vagy a kollégáik balesetet szenvedtek értesítsék erről szakszervezetünket is.

 

A munkahelyi balesetek jogi megítélése

 

Munkabalesetnek azt nevezzük, mikor a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során, vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Ez a kár lehet akár a ruházatában, használati tárgyaiban bekövetkezett kár, de személyi sérülés, vagy halál is. A kár szempontból lényegtelen, hogy a baleset hol és mikor következett be, illetőleg figyelmen kívül marad a munkavállaló esetleges vétlen közrehatásának a mértéke is (a munkáltatói felelősség objektív). A lényeges tehát az, hogy a baleset, vagy a megbetegedés a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett-e?

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Üzemi baleset esetén a sérült munkavállaló a TB által biztosított ellátásokra (100%-os táppénz) lesz jogosult.

Nem számít viszont üzemi balesetnek, ha az kizárólag a sérült ittassága miatt, engedély nélkül végzett munka során vagy szándékos sérülésokozás miatt következett be.

Amennyiben a munkahelyi balesetet elszenvedő egy munkavállaló, annyiban kártérítésre jogosult a munkáltatójától! Ez nem a munkáltató által gyakorolt kegy, hanem törvényi kötelezettség, mely alól csak kivételes esetekben mentesülhet a munkáltató. A Munka törvénykönyvének rendelkezési szerint:

 

166. § (1) bekezdése szerint: „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

 

Nevezett jogszabályhely tehát a munkáltatóknak kötelességévé teszi, hogy a balesetet szenvedett munkavállalót ért valamennyi kárt térítsék meg, legyen az vagyoni kártérítés, nem vagyoni kártérítés / sérelemdíj, vagy akár járadék jellegű követelés.

 

Alapvető tudnivalók a munkahelyi balesetek bekövetkezése esetén szükséges teendőkről

 

Amennyiben a munkavállaló munkahelyi balesetet szenved el, annyiban minden körülmények között ragaszkodjon hozzá, hogy arról vegyen fel a munkáltató munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet! Ha ugyanis jegyzőkönyvezik a munkahelyi baleset tényét, akkor arról határozatot is kell hozni. Nevezetesen határozni kell arról, hogy az üzemi balesetnek minősül-e, vagy sem? Amennyiben igen, annyiban a sérült munkavállaló a TB által finanszírozott ellátásokra jogosultságot szerez, példának okáért 100 %-os mértékű táppénzben részesülhet.

Jegyzőkönyvezés hiányában azonban nem lesz jogosult TB által finanszírozott ellátásra, illetve kártérítést is lényegesen nehezebben követelhetnek.

 

Milyen kártérítésre jogosult a munkavállaló?

A 100%-os mértékű táppénz nem kártérítés! A munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló követelheti először az elmaradt jövedelmét! Ennek megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló munkaviszony alapján jogosult volt. A munkaviszonyon kívül a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ilyen lehet például, ha a másodállását nem tudja ellátni a sérült munkavállaló, így onnan nem származik tovább jövedelme.

Végezetül, de nem utolsó sorban a munkáltatónak meg kell térítenie a munkahelyi balesettel okozati összefüggésbe hozható valamennyi vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.), illetőleg ún. nem vagyoni kártérítést, 2014.03.15.-e utáni balesetek esetén pedig sérelemdíjat is kell fizetnie, mely alapjaiban a munkavállaló személyhez fűződő jogsérelemének (legmagasabb szintű testi egészség megsértése) kompenzálása.

 

Lényeges tehát tudni, hogy a munkáltatónak teljes, objektív kárfelelőssége van. Egy egyszerű elcsúszásból eredő kéz, vagy lábtörés esetén is kártérítést kell fizetni.

 

Kérjük, segítsék munkánkat és a pomesz@gmail.com címre, vagy a POMÉSZ 1947 Budapest Egressy út 35-51. címre jelezzék részünkre az elszenvedett munkahelyi baleseteket, az érintettek elérhetőségét, hogy segítségükre lehessünk!

 

 

 

Új hozzászólás


Hozzászóló neve: 
Hozzászóló neve: 
Biztonsági kód
Biztonsági kód:

Pofész a Facebookon!

Postás Harsona legfrissebb számának (2012.03.) letöltése
A 2012-től érvényes Munka Törvénykönyvének letöltése
Kollektiv Szerzödés 27-53 módositásokkal (Hatályos 2012 február 1-töl)
Kedvezményes üdülési lehetőség tagjainknak
Üdülési jelentkezési lap
2011 © Trigrand Kft.              HÍREK LETÖLTÉS TAGSZERVEZETEK KAPCSOLATOK FÓRUM ADMIN
          Ajánlott minimális képernyő felbontás: 1024*768.          Ön a   . látogatónk  !