Szakértői kommentár a KÉSZ 2009. december 22-23.-i jogellenes sztrájkjához.
A szakszervezet sztrájk követelése az volt, hogy a postai ingatlanok
eladásából származó bevételeket osszák szét munkavállalók között, úgy
hogy minden postai munkavállaló 100.000,- Ft kifizetésben részesüljön.
A munkáltató a sztrájkot bíróságon megtámadta arra hivatkozva, hogy az
ingatlanok eladásából származó bevételek nem tartoznak a
sztrájktörvényben meghatározott munkavállalói gazdasági-szociális
érdekek közé, az arról való döntés a tulajdonos joga. Hivatkozott arra
is, hogy a 100.000.-Ft kifizetése bérkövetelésnek minősül és a 2010
évre szóló bérmegállapodást már december 16.-án megkötötték a Magyar
Postánál.
Ismerni kell, hogy a sztrájktörvény elismeri a
munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmében indított
sztrájkot, azonban az alábbi esetekben jogellenesnek minősíti azt:
1. ha Alkotmányba ütközik a sztrájk célja,
2. ha a munkáltatói intézkedés ellen bírósági eljárás indítható, és
3. ha érvényben lévő kollektív szerződés megváltoztatására irányul a sztrájk.
A bíróság a Magyar Posta keresetének helyt adott és megállapította, hogy
a sztrájkkövetelés Alkotmányba ütköző célt tűzött ki, mivel az
Alkotmány 13.§ (1) bekezdése biztosítja a tulajdonhoz való jogot, így
nem fogadható el jogszerű sztrájkkövetelésnek az, ha a tulajdonost
illető bevétel egészének, vagy akár egy részének az átadását követelik.
Ugyancsak jogellenes a jóléti ingatlanok eladásából származó bevétel
szétosztásának követelése, mert a munkáltató és az üzemi tanács
törvényből adódó együttdöntési jogát gyakorolta akkor, amikor az
értékesítés megtörtént. Mivel ennek megváltoztatása egy másik jogvita
keretébe utalható, így ez ellen sztrájk jogszerűen nem kezdeményezhető.
Végül kimondja a végzés, hogy a 100.000.- Ft kifizetésére irányuló
akarat bérkövetelésnek minősül és mivel a Magyar Posta 2010 évre
rendelkezik érvényes bérmegállapodással – mely kollektív szerződéses
megállapodásnak minősül – a sztrájk erről az oldalról is jogellenes.
Mint látható a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a mind a három, a sztrájktörvény
alapján jogellenesnek minősülő törvényi előírások tekintetében hozta
meg végzését és minősítette jogellenesnek a KÉSZ által szervezett
sztrájkot. Lehet hivatkozni arra, hogy ez csak első fokú ítélet és nem
jogerős, azonban a sztrájk mindaddig jogellenes, míg ennek ellenkezőjét
nem mondja ki a bíróság. (és hogy mikor az egy másik kérdés)
Ennek megfelelően a munkáltató intézkedése jogszerű, hiszen nem azért élt a legsúlyosabb munkaügyi intézkedés eszközével, mert a szervezők e
sztrájk alapvető és mindenkit megillető jogát gyakorolták, hanem azért
mert jogellenes (törvényellenes) akciót szerveztek és jogellenes
akcióban való részvételre ösztönöztek postai munkavállalókat. (külön
érdekesség, hogy a fő szervezők közül többen szabadságot vettek ki a
sztrájk idejére, volt aki betegállományba vonult és volt aki mintha mi
sem történ volna a sztrájk ideje alatt felvette a munkát és végig
dolgozott) A jogellenes sztrájkban való részvétel egyben a
munkaviszonyból eredő munkavégzési kötelezettség megtagadását is
jelenti, amellett, hogy jelentősen sérti a munkáltató jogos gazdasági
érdekeit is.
Fölvetődik még egy kérdés, ez pedig a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme. Természetesen minden szakszervezeti tisztségviselőt megillet ez a védelem mindaddig, amíg cselekedete, szervezőmunkája és érdekvédelmi tevékenysége a törvényes kereteken belül mozog, és a választott tisztségviselő jogkövető magatartást tanúsít. Abban az esetben amennyiben ezt megszegi, így elsősorban a munka világára vonatkozó jogszabályok tudatos megsértését vállalva hoz döntéseket és szervez érdekképviseleti akciókat, a munkáltató élhet a legszigorúbb munkaügyi intézkedéssel, a rendkívüli felmondás eszközével is, mint ahogy ezt tette a jogellenes sztrájk szervezőivel szemben.
Szakértő | 
