Munkahelyi balesetek, kárrendezés

A POFÉSZ és a tagszervezetei egyre gyakrabban gyakran szembesül a tagjait érintő olyan súlyos és megoldhatatlannak látszó problémákkal, mely orvoslása azonnali intézkedést kíván meg részünkről. Ennek keretében kialakítottunk egy specifikus jogi tanácsadói hálózatot, melynek egyértelmű feladatául szabtuk, hogy a tagjainkat ért munkahelyi balesetek, illetve foglalkozási megbetegedések után tagjaink segítségére legyünk és a részükre járó kártérítési igényeket érvényesítsük. Ezért tisztelettel kérjük valamennyi tagunkat, hogy amennyiben balesetet szenvednek, vagy a kollégái balesetet szenvedtek annyiban értesítsék róla szakszervezetünket.

Mivel érdemes tisztában lennünk?

Amennyiben munkahelyi balesetet szenved el egy munkavállaló, annyiban kártérítésre jogosult a munkáltatójától! Ez nem a munkáltató által gyakorolt kegy, hanem törvényi kötelezettség, mely alól csak kivételes esetekben mentesülhet a munkáltató. A munka törvénykönyvének rendelkezési szerint:

166. § (1) bekezdése szerint: „A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Nevezet jogszabályhely tehát a munkáltatóknak kötelességévé teszi, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló valamennyi kárt térítsék meg, legyen az vagyoni kártérítés, nem vagyoni kártérítés / sérelemdíj, vagy akár járadék jellegű követelés.

Sokszor tapasztaljuk, hogy a balesetet szenvedett munkavállalók nincsenek igazán tisztában azzal, hogy milyen összegű és mértékű kártérítésre jogosultak. Ezért kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk figyelmüket arra, hogy vegyék igénybe ingyenes tanácsadói szolgáltatásunkat, ahol erre a területre szakosodott ügyvédek állnak szíves rendelkezésükre ingyenes tanácsadással. Tapasztalataink azt mutatják továbbá, hogy a munkavállalók nem mernek fellépni jogos kártérítési igényük érvényesítése érdekében, melyre tekintettel tudjuk azt biztosítani tagjaink számára, hogy igényük érvényesítésével nem maradnak egyedül, abban mindig számíthatnak a szakszervezet együttműködésére. A konfrontálódás szerepét átvesszük.

Mit érdemes tudni?

Fontos tudatában lenni annak, hogy amennyiben egy munkavállaló a munkavégzése során balesetet szenved annyiban, az abból eredő vagyoni és nem vagyoni károkat/sérelemdíjat a munkáltatónak teljes körűen meg kell téríteni. Munkahelyi  balesetnek számít az is, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Figyelemmel kell lenni, azonban arra, hogy nem minden munkavégzéssel kapcsolatos baleset minősül üzemi balesetnek és nem minden üzemi baleset egyben munkabaleset.

Munkabalesetnek azt nevezzük, mikor a munkavállaló a munkaköri feladatai teljesítése során vagy azzal okozati összefüggésben kárt szenved. Ez a kár lehet akár a ruházatában, használati tárgyaiban bekövetkezett kár, de személyi sérülés, vagy halál is. A kár szempontból lényegtelen, hogy a baleset hol és mikor következett be, illetőleg figyelmen kívül marad a munkavállaló esetleges vétlen közrehatásnak a mértéke is (objektív felelősség). Lényeg tehát az, hogy a munkavégzéssel összefüggésben keletkezzen.

Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom, a munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít, ha a munkavállalót a munkába vagy onnan otthonába menet közben éri a baleset, vagy ún. foglalkozási megbetegedést szenved el. Nem számít viszont üzemi balesetnek, ha az kizárólag a sérült ittassága miatt, engedély nélkül végzett munka során vagy szándékos sérülésokozás miatt következett be. Üzemi baleset esetén a sérült munkavállaló a TB által biztosított ellátásokra (100%-os táppénz) lesz jogosult.

Amennyiben tehát a munkavállaló munkahelyi balesetet szenved el, annyiban minden körülmények között ragaszkodjon hozzá, hogy arról vegyen fel a munkáltató munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet! Amennyiben ugyanis jegyzőkönyvezik a munkahelyi baleset tényét, annyiban arról határozatot is kell hozni. Nevezetesen határozni kell arról, hogy az üzemi balesetnek minősül-e, vagy sem? Amennyiben igen, annyiban a sérült munkavállaló a TB által finanszírozott ellátásokra jogosultságot szerez, példának okáért 100 %-os mértékű táppénzben részesülhet.

Jegyzőkönyvezés hiányában azonban nem lesznek jogosultak TB által finanszírozott ellátásra, illetve kártérítés is lényegesen nehezebben követelhetnek.

Baleset időpontja?

Munkahelyi baleset elszenvedése során elsődleges kérdés annak a tisztázása, hogy a munkahelyi baleset mikor történt? Ez alapján dönthető el ugyanis, hogy a munkáltatónak a régi (1992. évi XXII. törvény), vagy az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) alapján kell megtéríteni a balesettel összefüggésbe hozható károkat! A régi és az új Mt. közötti különbség gyakorlatilag abban határozható meg, hogy az új Mt. alkalmazása esetén több az ún. kimentési lehetősége a munkáltatónak, azonban ugyanúgy köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat.

A munkáltatónak a mentesülése a kártérítés megfizetése alól akkor lehetséges, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Milyen kártérítésre jogosult a munkavállaló?

A 100%-os mértékű táppénz nem kártérítés! Azt a TB finanszírozza a sérült munkavállaló részére, nem pedig a munkáltató.

Munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló követelheti egyrészről az elmaradt jövedelmét! Ennek megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló munkaviszony alapján jogosult volt. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ilyen lehet például, hogy másodállását nem tudja ellátni a sérült munkavállaló, így onnan nem származik jövedelme.

Amennyiben a munkahelyi baleset halálos kimenetelű, annyiban a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült valamennyi igazolható kárát (vagyonit és nem vagyonit egyaránt). Az eltartott  hozzátartozó (pl: kiskorú gyermek, idős szülő, házastárs) továbbá olyan összegű tartást pótló kártérítést (járadékot) is igényelhet, amely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

Végezetül, de nem utolsó sorban a munkáltatónak meg kell térítenie a munkahelyi balesettel okozati összefüggésbe hozható valamennyi vagyoni kárát (például: gyógyszerek, telefonszámla költség, rezsi többletköltség, ápolók-gondozók költsége, stb.), illetőleg ún. nem vagyoni kártérítést, 2014.03.15.-e utáni balesetek esetén pedig sérelemdíjat is kell fizetnie, mely alapjaiban a munkavállaló személyhez fűződő jogsérelemének (legmagasabb szintű testi egészség megsértése) reparációja.

Lényeges tehát tudni, hogy a munkáltatónak teljes, objektív kárfelelőssége van. Egy egyszerű elcsúszásból eredő kéz, vagy lábtörés esetén akár több millió forint kártérítést kell fizetni.

Kérjük segítsék munkánkat és az adam.istvan@pofesz.hu email címre, vagy valamelyik tagszervezeti vezető, illetve tisztségviselőink részére  jelezzék az elszenvedett munkahelyi baleseteket, hogy segítségükre lehessünk.

 replica watches replica watches replica watches usa rolex replica watches

Új hozzászólás