ESETTANULMÁNY

 

 

 

 

 

Javaslatok a levélkézbesítést végző kollegák egészségromlásának feltárására és az egészségi állapot javítását elősegítő intézkedésekre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette:

 

 

a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság

 

 

 

Budapest

2013

Hagyományosan   a   postai   szolgáltatások  a  postai   termékek   felvételét   és   kézbesítését tartalmazták. Mi a postás feladata?

•  Rendezze a levelek és a csomagok útvonalát.

 

•  Kézbesítse a leveleket és csomagokat.

 

•  Újra kézbesítse, ha nincs otthon a tulajdonos.

 

•  Gyűjtse össze az aláírást az ajánlott levél esetében.

 

 

A kézbesítőtől elvárt készségek:

 

•  Fit és képes kezelni a nehéz terheket.

 

•  Barátságos és megközelíthető.

 

•  Öntevékeny, jó a csapatszelleme.

 

•  Megbízható és szavahihető.

 

•  Legyen biztos olvasási és számolási készsége.

 

• Legyen képes megbirkózni azzal, hogy korán kezdődik a munka, minden időjárási körülmények között meg kell csinálni (nem kap bármikor szabadnapot). (4)

 

 

Kézbesítőket és szortírozókat hagyományosan tömegesen alkalmaznak a postai szektorban. Az elmúlt évtizedben azonban csökkent a számuk egész Európában, a régi tagállamokban kicsivel jobban, mint az új tagállamokban. Számuk nagyban függ a szolgáltatások iránt felmerülő igénytől, de hatékonyságnövelő faktoruk is van, hiszen létszámukból adódóan a vállalat bérköltségének jelentős részét jelentik. Azokban a forgatókönyvekben ahol a legerősebb a technológiai fejlődés a pozíciójuk komoly fenyegetés előtt áll. Az egyetlen forgatókönyv ahol számuk nem változik, a „Snail-mail”, ahol a helyi közösségek fontos szerepe és az alacsony piaci verseny miatt fenntartható és fenn kell tartani létszámukat. A másik három variációban komoly nyomás helyezkedik állásukra, egyrészt a folyamatos költségcsökkentési indítványok miatt, másrészt az új technikai megoldások gyorsabban és hatékonyabban tudják elvégezni az ő munkájukat, illetve az új szolgáltatások egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben igénylik  ezt  a  munkakört.  Nagy  az  eltérés  az  idősebb  és  a  fiatalabb  munkavállalók bérezésében, az új cégek új típusú képesítésekkel rendelkező kézbesítőket keresnek ebbe a munkakörbe.

Régebben az idősebb munkavállalók nyugdíjazása egy eszköz volt, amivel elbocsátás nélkül lehetett csökkenteni a munkavállalók számát, ezáltal átalakítani a munkavégzési rendszert. A költségek és politikai változások miatt ez ma már nem elterjedt megoldás.

 

 

 

A munkával járó legjelentősebb kockázatok felderítése

 

 

 

A munkavégzésből és munkakörnyezetből számtalan egészségre káros hatás érheti a munkavállalókat. Ezek lehetnek: fizikaiak, kémiaiak, klimatikusak, ergonómiaiak, pszichések, pszichoszociálisak, balesetiek.

 

 

Esettanulmányt végeztünk a kérdés tisztázására.

 

Az anonim vizsgálat során nyert anamnesztikus adatokból megállapítható volt, hogy a postai dolgozókat az alábbi munkaköri egészségi kockázat éri:

1. Pszichoszociális expozíció, amely jelentkezhet személyi, csoportos vagy

 

 

 

Szervezeti szinten (Jelen esetben ez utóbbit soroljuk fel)

 

Szervezeti légkör: Kellemetlen lesz a szervezeti légkör, ha a dolgozóknak nincs lehetőségük részt venni a döntésekben, ha hiányzik a szervezethez tartozás érzése, gyenge a szervezeten belüli kommunikáció.

 

 

Vezetési stílusok: A felettes vezetési stílusa megfelel-e a dolgozók személyiségének, elvárásainak, az elvégzendő feladat természetének. Ha nem, az stresszort jelent a beosztottak számára.

 

 

Ellenőrzési rendszerek is stressz forrásai lehetnek amennyiben igazságtalanok, vagy a dolgozók számára nem világosak az elvárások, illetve ha csak negatív visszajelzéseket adnak.

 

 

A technológia, illetve annak változása is stressz forrása lehet, hiszen a dolgozók számára rövid idő alatt új kompetenciák kialakítását teszi szükségessé.

 

 

Beosztás,  munka  jellemzői:  Például  a  műszakozás  jelentős  mértékben  meg  tudja zavarni az alkalmazottak napi ritmusát.

 

 

Túlságosan alacsony fizetés, az állás bizonytalansága szintén jelentős stresszorok a dolgozók számára.

 

 

 

 

2. Fizikai terhelés

 

 

 

A  kézbesítők  munkája,  hogy  a  küldeményeket  személyesen  átadja  a  címzettnek  vagy elhelyezi a levélszekrényben. Naponta leszámol a beszedett és kifizetett díjakról, a kézbesített és nem kézbesített küldeményekről. Emellett egyéb marketing, üzletkötő tevékenységet is végez.

A nevek, címek azonosítása jó látásélességet kíván. Az utcák, háztömbök és lakások eligazodásához megfelelő térbeli tájékozódás szükséges Ha jármű nélkül közlekedik, akkor naponta kilométereket gyalogol.

A vizsgálatban résztvevők elmondták, hogy naponta kézben illetve a táskában 8-10 kg-t

 

cipelnek, a kocsiban levő küldemények 30-50 kg-ot nyomnak.

 

Sokat  gyalogolnak  és  lépcsőznek.  Egy  küldeményt,  ha  nincsenek  otthon  kétszer  kell kivinniük.

Munkájuk  nehéz  fizikai  a  kézbesítendő  küldemények  súlyemelése,  letevése, tömegközlekedési járműre szállás a teherrel, a házak több esetben lift nélküli emeletes házak, amelyek végigjárása.

 

 

3. Klimatikus terhelés

 

 

 

Sokat vannak szabadban, így az időjárási viszonyoknak ki vannak téve, ami nemcsak a légző rendszert veszi igénybe, hanem speciális szemészeti panaszokat is okozhat.

Az esetleges légzőszervi károsodásokat az általunk vizsgált személyeknél műszeres, légzésfunkciós eszközzel mértük meg.

Tajvanban 248 postást vizsgáltak meg, hogy a napfény hatására milyen elváltozás található a szemen (kötőhártyán). Megállapították, hogy az összesített foglalkoztatási napfény növekedésével nőtt (egy év x óra/nap), a kötőhártya speciális megbetegedésének gyakorisága. (Pinguecula és pterygium). A pterygium a vascularis conjunctiva háromszögletű, ék alakú növekedése a cornea felszínén. A szemhéjrésben helyezkedik el, rendszerint a nasalis oldalon. A forró, száraz, poros környezetben a pterygium könnyen kialakulhat.

Hónapokig-évekig növekszik a centrális cornea irányában, és végül a látást is befolyásolja. A növekedés magától is leállhat. Egyesekben a pterygium irritálttá válik, mindennapi kellemetlenséget és könnyezést okoz).

Az eredmény jelzi, hogy a kézbesítőknél fontos a szem védelme a napfénytől.

 

 

 

 

4. Vegyi expozíció

 

 

 

A közlekedésből származó üzemanyag, égéstermékek, porok, füst, korom. Egy dán tanulmány a postások és kéményseprők idült légzőszervi megbetegedésének gyakoriságát hasonlította össze. A postásoknál a gyors gyaloglás köhögést, köpetürítést, mellkasi fájdalmat (ez utóbbi összefügghet a hideggel is) okozott , míg a kéményseprők panaszait a belélegzett koromrészecskék is fokozták.

 

 

5. Baleseti veszély

 

 

 

A közlekedésben való részvétel baleseti veszéllyel jár, de egyedi balesetek is előfordulhatnak, pl. kutyaharapás vagy nem beszámítható ügyféllel való találkozás.

 

 

6. Biológiai kockázatok

 

 

 

Kutyaharapás  esetén  a  veszettség  vírusa,  tetanusz  jelenthet  veszélyt.  A  másik  baktérium illetve vírus amelyet kullancs terjeszt. A kullancs fertőzöttség az országban magas, a városban is megtalálható.

 

 

7. Zaj

 

 

 

A közlekedésből jelentős zaj expozíció érheti a dolgozókat, ezért minden vizsgáltnál műszeres audiometriás vizsgálatot végeztünk.

 

 

a.) A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok jellemzői

 

A megvizsgált dolgozókat elmondásuk szerint a vizsgálatokra a munkáltató évi egy alkalommal küldi.  A  vizsgálat  orvosi  rendelőben  orvos  és  nővér  jelenlétében  történik.  A  vizsgálat irányáról alig tudtak valamit mondani pl.: vérnyomás mérés, szemészeti tábla olvastatása. A vizsgálat 3-4 percig tart.

Arról többen beszámoltak, hogy aki „alkalmatlan” minősítést kap, azokat nem küldik II. fokú munkaköri alkalmassági vizsgálatra, ahogy azt a hatályos jogszabályok előírják.

A fentiekben azért tartottam fontosnak bemutatni milyen munkahelyi kockázatoknak lehetnek kitéve a kézbesítő dolgozók munkájuk során, mert a munkáltatónak a kockázatokra adaptált rendszer kell kialakítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra, ehhez igénybe kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosának szakmai segítségét és írásban rögzíteni azt.

 

Saját vizsgálataink:

 

 

 

A PÁNMED-nél járt dolgozók az alábbi vizsgálatokon vettek részt: orvos által regisztrált foglalkozástörténeti, munkahelyi, betegségi, familiáris anamnézise. Munkájának bemutatása. Életmódbeli   szokásai:   dohányzás,   alkohol,   mozgás,   étkezés,   gyógyszerszedés.   Jelen panaszainak regisztrálása. Különös hangsúllyal vizsgáltuk a mozgásszerveket (gerinc, nagy izületek,  lúdtalp, súly,  testzsír,  testvíz,  BMI index), szív,  pulzus, vérnyomás,  vér oxigén tartalmának  regisztrálása,  EKG,  VICARDIO,  audiometeres  hallás,  légzésfunkciós  légutak vizsgálata, labor vizsgálat (aki kérte) helyben vércukor, koleszterin, májfunkció, vizelet. Kérdőíves vizsgálatok:

•  Egészségfelmérés

 

•  Kérdőív a munkájára, munkahelyére vonatkozóan

 

•  Pszichológiai megterhelésre vonatkozó kérdőív.

 

•  „A” vagy „”B” típusú személyiség jellemzőire vonatkozó kérdőív. A vizsgálat tanácsadással és értékeléssel együtt 1 órát vett igénybe.

Esettanulmányok vizsgálati megállapításai

 

 

A vizsgálat önkéntes és anonim volt. A vizsgálatra inkább az 50 év feletti korosztály és férfiak jelentkeztek. A fiatalok válaszai őket nem érdekli az egészségi állapotuk, úgysem betegek, nem érnek rá. Körükben egyébként társaik szerint igen nagy a fluktuáció.

A vizsgálatokra otthonos, őszinte körülmények között, munkaidő után került sor, így valószínűsíthető, hogy a kapott válaszok a körülményeknek megfeleltek.

 

 

A résztvevő dolgozók átlagosan 20 éve dolgoznak kézbesítőként, körzetük nagy 1200 fős, a munkájukat nem tudják 8 óra alatt elvégezni, sok a túl munka, a szabadságuk kivétele nehézségbe ütközik, a kézbesítés mellett egyéb ügynöki feladatot is el kell látni, fizetésük alacsony 96.000 Ft. (Összehasonlításként egy kézbesítő havi keresete USA 677 ezer, Ausztrália 759 ezer, Finnország 736 ezer, Német ország 567 ezer, Anglia 457 ezer, Portugália

203 ezer bruttó Forint.) (14).

 

 

 

A megvizsgáltak átlag súlya 82 kg, 11%-uk kifejezetten elhízott volt, ami nemcsak a szív- érrendszeri  betegségek,  hirtelen halál  kialakulásában  játszik  szerepet.  A szakirodalomban számtalan dolgozat foglalkozik azzal, hogy a pszichoszociális tényezők, és az elhízás fokozza egymás hatását, hogy gyakrabban alakuljanak ki mozgásszervi megbetegedések. Ez utóbbi miatt jelentősen nőhet a táppénz miatti hiányzások száma.(15)

 

A jelentkezők átlagos stressz szintje közepes 35% volt(a legalacsonyabb 9% a legmagasabb 100%).  A  dolgozók  30%-a  az  ún.  „A”  pszichológiai  csoportba  tartoztak,  náluk  stressz hatására könnyebben alakulhatnak ki ún. pszichoszomatikus betegségek (magas vérnyomás, infarktus, cukorbetegség, fekély, depresszió stb.). 65%-uk az ún. „B” pszichológiai csoportba tartoztak. Ez korrelál a VICARDIO-val mért stressz értékekkel is.

 

 

A szürőaudiométerrel mérve a dolgozók hallása 72%-ban csökkent. Azonban felhívnánk a figyelmet arra, hogy ezeket a vizsgálatokat audiológiai szakorvossal, audiológiai állomáson kellene ellenőrizni.

A légzésfunkciós értékek is csak részben érték el az előírt határértékeket. A betegségi adatokat is vizsgáltuk, amelyet az alábbi ábrán mutatunk be:

 

 

A megbetegedési viszonyok alakulása

1. sz. ábra

 

 

neurológiai betegségek

7%

 

cukorbetegség

6%

gyomor-bélrendszeri megbetegedés

6%

 

 

 

 

elhízás

11%

mozgásszervi megbetegedések

46%

 

 

 

szemészeti megbetegedések

11%

 

szív-érrendszeri betegségek

13%

 

 

 

Az  alkalmassági  vizsgálat  végzésekor  mérlegelni  kell  mely  tényezők  akadályozzák  a foglalkoztatást.

Kizáró okok:

 

•  Jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

 

•  Sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylő munkát nem végezhet

 

•  Könnyű fizikai munkát nem végezhet

 

•  Fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

 

•  Együttműködést kívánó munkát nem végezhet

 

•  Szabadban munkát nem végezhet

 

 

 

Korlátozó tényező, ha a munkavállaló

 

•  Teljes látóteret és/vagy térlátást igénylő munka végzésére nem alkalma

 

•  Jó egyensúly-érzést igénylő munka végzésére nem alkalmas

 

•  Karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet,

 

• Váltakozó  munkahelyeken  és  gyakori  utazást  igénylő  munkahelyen  munkát  nem végezhet.

 

b.)   Mennyire   biztosítottak   a   foglalkozási   megbetegedések   mielőbbi   felismerésének (kiszűrésének) szakszemélyzeti, tárgyi és eljárásbeli feltételei

 

 

 

Bár az elmúlt 12 év adatai alapján folyamatosan csökkent a bejelentett foglalkozási megbetegedések száma, ez inkább a betegségek aluljelentettsége miatt alakult így, mintsem a munkakörülmények javulása miatt. A bejelentett esetek elemzése alapján látszik, hogy egyértelműen előtérbe kerültek a krónikus, 10-30 év alatt kialakuló foglalkozási megbetegedések, és ezek jellemzően idősebb korban jelentkeztek. A tapasztalatok szerint a férfiak 82,4 míg a nők  56,8 százalékánál 40 éves kora után alakulnak  ki a foglalkozási megbetegedések. A legtöbb bejelentett eset nőknél a 40−49 éves korosztályban, míg a férfiaknál 50 év felett jelentkezett.

 

A jelenleg hatályos rendelet szerint a foglalkozási megbetegedések gyanúját kell bejelenteni, a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségéhez (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

 

A munkavédelmi felügyelőség a hozzá érkezett, a foglalkozási betegség gyanújával kapcsolatos bejelentéseket egy munkanapon belül továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatósága részére. Tehát az eljárásbeli feltételek biztosítottak.

 

Az időszakos munkaköri orvosi vizsgálatot végző orvos egyszerű fizikális vizsgálattal meg tudja állapítani annak gyanúját, hogy a betegnek van e foglalkozási mozgásszervi vagy pszichoszociális megbetegedése, amely a kézbesítők körében előfordulhat.

Európában mindenütt nagy számban jelentenek be foglalkozási mozgásszervi betegségeket, míg Magyarországon egyet sem. Feltételezhető, hogy ezzel nem kívánnak foglalkozni a vizsgálatot végző orvosok, sok vele az adminisztráció, tartanak a hatósági kivizsgálástól.

Az   alábbiakban   bemutatjuk,   hogy   az   EU   néhány   tagállamában   hány   foglalkozási

 

megbetegedést jelentettek be.