A szakszervezetben megnyilvánuló összefogás az egyedüli lehetőség, hogy a munkavállalók képviselőik segítségével egyenrangú partnerei lehessenek a cégüknek és az államnak.
A munkavállaló egyénileg nem tudna fellépni a munkaadóval szemben, mivel nem rendelkezik kellő információval a cég és a jog működéséről. Ma inkább jellemző a munkavállalókra az alávető behódoló magatartás, vagyis inkább eltűrik a sérelmeket, mint hogy fellépnének ellene. A munkavállalók elődei nagyon sokat harcoltak az állammal és a tőkével azért, hogy lehetőségük legyen a jelen munkavállalóinak érdekeik szervezett és hatékony védelmére.
Sok munkavállaló úgy gondolja, hogy egyénileg is boldogul és inkább az egyéni jogorvoslatban hisz. Ez viszont nagyon költséges módszer, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak, ráadásul a jogot ebben az esetben csak a már elszenvedett sérelmekre lehet alkalmazni. A szakszervezet által viszont lehetősége van a tagoknak előre megvédeni magukat, felkészülhetnek és beleszólhatnak a cégen belüli változásokba.
Jelenleg a szakszervezetek sokkal több ember érdekeit védik, mint ahányan tagok. A szakszervezet több ember számára harcol ki előnyöket, mint ahányan hajlandók tagságukkal támogatni azt. Fontos ezért, hogy azok is belépjenek, akik nem tagok, de a kiharcolt előnyökből részesülnek, hiszen ez még erősebb érdekérvényesítési képességet jelent a szakszervezet számára.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége tagjainak különböző szolgáltatásokat biztosít. Valamint szervezettebb ágazataink képesek önhibájukon kívül munkanélkülivé, vagy munkaképtelenné vált tagjuk védelmére is.
A tagok érdekeit szakemberek és választott tisztségviselőik védik, akik a kollektív tárgyalásokon – a kiterjedt taglétszámnak köszönhetően - jóval előnyösebb alkupozícióba kerülnek.
[1] 2. Miért érdemes szakszervezetet alapítani.
Minden munkavállalónak elemi gazdasági és szociális érdeke, hogy szakszervezeti tag legyen. Összefogva sikeresebb az érdekérvényesítés, mivel a közös fellépésnek több lehetősége van, mint az egyéninek.
1. Kollektív jogok
A kollektív jogok alapja a közösségnek az egyénnél magasabb szinten való elismertségén alapszik. A kollektív jogok létének kiharcolása a munkavállalók számára több mint másfél évszázados küzdelmet jelentett a tőke és az – újabban a tőke érdekeit kiszolgáló - állam ellen. Az elődök munkája - akik sokat áldoztak azért, hogy ez megvalósuljon - biztosította, hogy törvény garantálja a kollektív jogot. Viszont azt érvényesíteni a szakszervezeteknek és az őket alkotó embereknek kell.
Ezen jogok biztosítják a betekintést a cég működésébe és a változásokra való felkészülést, átszervezés, vagy leépítés esetén.
Az egyéni jogalkotással szemben a kollektív jogok leglényegesebb előnye, hogy előzetesen alkalmazhatók, nem csak az elszenvedett sérelem után.
A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a
munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni és a munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye.
A munkavállalói intézkedésekről, még annak végrehajtása előtt konzultálhat a szakszervezet a munkáltatóval. Ez a konzultációs jog.
A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munka körülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. A
szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági és szociális érdekeinek
védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
Kollektív szerződést továbbra is csak a munkáltató, míg másik oldalról a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség köthet. Ez a kollektív szerződés kötési jog.
Végső esetben pedig sztrájkot hirdethet. Ennek ott van esélye, ahol jól szervezett szakszervezet működik. Vagyis sok aktív tagra van szükség.
Így Önre is kedves olvasó.
A munkavállalói jogokat a kollektív fellépés jelentőségét felismerő munkavállalók elődei harcolták ki.
Ezek a kollektív jogok gyakorlása érdekében már önmagában érdemes a szakszervezeti mozgalomhoz csatlakozni.
2. Minimális egyéni kockázat
A szakszervezet az egyéntől átveheti az egyéni kockázat terhét és a szakértelem terhét teljes egészében. A jog biztosítja a munkavállalói szervezetet képviselő tisztségviselők védelmét. Így a társai érdekeit képviselők védelmét.
3. Szakértelem
Ahhoz, hogy a megszerzett kollektív jogokat hatékonyan lehessen gyakorolni, olyan speciális szakértelemre van szükség, mely a munkaadóval történő alkudozásban nélkülözhetetlen. Ilyen szakértőket, akiknek több éves gyakorlata és sikerei vannak a témában, elsősorban a szakszervezet tud biztosítani.
4. Megfizethető terhek
A szakértelmet, ha egyénileg akarjuk igénybe venni, akkor nagyon magas költségeket kell térítenünk, ami a legtöbb munkavállaló számára megfizethetetlen. Egy pénzügyi szakértő, vagy munkajogász alkalmazása magas költségeket jelent, ráadásul nem ismerjük, hogy mennyire szakértője a témának és rábízhatjuk-e magunkat.
A szakszervezeti tagságért fizetendő tagdíj biztosítja a szakértelmet a munkaadóval való tárgyalások során.. A tagdíj költsége a mai piaci árak mellett szimbolikusnak nevezhető. Ha pedig figyelembe vesszük a szakszervezet által biztosított összes szolgáltatást, akkor a befektetett tagdíj többszörösen megtérül.
5. Közösség
Az ember társas lény, igényli a más emberekkel való kapcsolattartást. Bizonyos esetekben legalább annyi időt töltünk munkatársainkkal, mint családtagjainkkal. A munkavállalók egymás közötti jó kapcsolata, a munkahelyen belüli együttműködés kiemelkedő fontosságú. Ilyen munkahelyi közösségek megerősítésében és formálásában is nagy szerepe lehet a szakszervezetnek, mely segítség a közös munkahelyi és munkahelyen kívüli problémák legyőzésében. Közös rendezvények megszervezésében és más munkán kívüli közös ünnepek megszervezésben is, a legismertebb ilyen munkán kívüli közös ünnep a munka ünnepéhez köthető de ezen kívül még rengeteg más hasznos tevékenység is létrehozható.
[1] 3. Miért minket válassz
1990-ben a munkástulajdont és munkás-önigazgatást hirdetve az 56-os forradalom munkástörekvéseinek szellemi örököseként jött létre a Munkástanácsok Országos Szövetsége a legjelentősebb hazai keresztény szellemiségű szakszervezeti szövetség.
Eredményeink:
A Munkástanácsok Országos Szövetségének történelmi gyökerei vannak és sohasem kötődött a hatalomhoz, minden esetben a munkavállalók érdekeit képviseli.
A MOSZ folyamatosan támogatja és bátorítja a tagjait a tagtoborzásra, mert minden szakszervezeti tag elemi érdeke, hogy minél több új taggal erősítse szervezetét ezáltal biztosítva a munkavállalók sikeres érdekvédelmét.
Módunk van beleszólni hazai és nemzetközi szinten is a munkavállalói élet- és munkakörülmények alakításába.
Aktív résztvevői vagyunk az országos érdekegyeztető fórumoknak, ahol rendszeresen felemeljük szavunkat a munkavállalókért.
Tagja vagyunk a Munka Világszövetségének (WCL), s a magyarországi szakszervezetek közül az elsők között vették fel szervezetünket az Európai Szakszervezeti Szövetségbe (ETUC).
Érdek-képviseleti munkánkat hazai és nemzetközi szinten is elismert szakértői csoportunk segíti.
Nyílt és következetes, szakmailag indokolt követeléseket fogalmazunk meg. A párbeszéd híveként megállapodásokra törekszünk szociális partnereinkkel az érdekegyeztetés különböző szintjein.
Tagjaink bérből és fizetésből élő munkavállalók által főként a versenyszférában és a szolgáltató szektorban létrehozott - önálló jogi személyiséggel rendelkező - tagszervezetek. Megyei és ágazati szövetségeink jelenlétükkel az egész országot lefedik. Működésükkel a regionális és ágazati fórumokon való hazai és nemzetközi képviselet mellett a tagszervezetek eredményesebb munkájához szakmai (jogi, érdekvédelmi, közgazdasági stb.) segítséget nyújtanak. Szövetségünknek külügyi kapcsolatai révén lehetősége van nemzetközi szakszervezeti (belga, svájci, holland stb.) szakmai és oktatási anyagok igénybevételére.
Vállaljuk üzemen kívüli, lakóhelyi szövetségek (polgári munkástanácsok) életre hívását is, hogy közös erővel, egységesen léphessünk fel a munkást megillető méltóságért és bérért.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége biztosít alapszervezethez csatlakozott tagjai számára országos lefedettségű munkajogi segélyszolgálatot biztosít. | 
