A POFÉSZ TÁJÉKOZTATÓJA A 2013 ÉVRE SZÓLÓ BÉRMEGÁLLAPODÁSRÓL

A Magyar Posta Zrt. vezetése a munkáltatónál működő szakszervezetekkel 2013. március 8.-án megállapodott a 2013 évre szóló bérfejlesztésről és a VBKJ keretösszegéről.

2013. január 1-től visszamenőleg az alapbérfejlesztés 250 000 Ft/hó bruttó alapbérhatárig 3,5%, míg a VBKJ összege 212 000 Ft/év.

A megemelt bért az érintett munkavállalók 2013. április 5-i bérfizetési napon, míg a VB KJ-t április 10.-ig fogják kézhez venni.

A megállapodás rögzíti azt is, hogy egyszeri juttatásként 200 000 Ft/hó alapbérig bruttó 50 000 Ft 200 000 Ft/hó alapbér fölött bruttó 45 000 Ft kifizetésben részesül a munkavállalók közel 90%-a 2013. március 14.-ig.

Ennyit a száraz tényekről, de akkor nézzük, hogy is jutottunk el idáig:

A munkáltató első ajánlata 2,5 %, majd 3%-os alapbérnövelés volt, a 250 000 Ft/hó alapbérig és az egyszeri kifizetést 200 000 Ft/hó-ig 48 000 Ft-ban, 250 000 Ft/hó-ig 45 000 Ft-ban, míg a 250 000 Ft/hó feletti alapbéreknél 42 000 Ft-ban javasolta meghatározni.

Az MP Zrt. vezetése eltökélt volt a fenti javaslatainak megvalósításában, akár annak az árán is, hogy nem állapodik meg a szakszervezetekkel, így azt saját hatáskörén belül megvalósítja. Ez nem lett volna jó, hiszen amit egyoldalúan hoznak, azt egyoldalúan is lehet megváltoztatni, így stabil megállapodásokról csak abban az esetben beszélhetünk, ha az két fél között jön létre és megvalósulása közösen ellenőrizhető.

A postai szakszervezetek, így a további tárgyalásokat szorgalmazták, melynek eredményeként született meg a már idézett eredmény.

„Jó ez nekünk?” teszik fel a kérdést a munkavállalók és sokszor nem átgondolva az eseményeket először a szakszervezeteket vádolják behódolással. Nem a bizonyítványt kell magyaráznunk, hanem a makacs tényekkel kell szembenéznünk.

Hogy mik ezek, nézzük meg közösen:

1. A KSH 2013. február 24.-én tette közzé jelentését, mely szerint a magyarországi nemzetgazdasági átlagkereset – melyben minden munkavállalói csoport javadalmazása, így a vezetőké is beletartozik – 212 000 Ft/hó (nem alapbér, hanem a pótlékokat is tartalmazó kereset) Ebből az összegből a fizikai átlagkereset 153 921 Ft/hó volt.

1. A minimálisan kifizethető bér 2013-ban 98 000 Ft/hó, míg a garantált bér, vagyis a szakmunkásoknak (a kézbesítők ebbe a kategóriába tartoznak) kifizethető bér 114 000 Ft/hó, mely 5,4 %-os növekedésnek felel meg az előző évhez képest.

1. 2012-es adatok alapján az egy foglalkoztatottra jutó választható béren kívüli juttatás átlagos összege Magyarországon 117 700 Ft/év volt ami 94 300 Ft/év összeggel kevesebb mint a most elfogadott postai VBKJ éves összege. Ráadásul a 2012-es év végén végzett HR szakmai felmérések alapján a magyarországi munkáltatók döntő többsége az összeg csökkentését javasolja, míg több mint 8%-a a juttatás megszüntetésén gondolkozik. Ehhez képest 212 000 Ft/év összegű VBKJ megőrzése kiemelkedő eredménynek felel meg.

1. A KSH adatai szerint a 10%-os rezsicsökkentés megvalósulásával egy aktív keresőnél 5 600 Ft/hó növekedéssel kell számolni a megélhetési költségekkel kapcsolatban.

1. A nettó pozíciók 114 000 Ft/hó-ig (növekedés bruttó 6 000 Ft/hó) nettó 3 930 Ft/hó vagyis 47 160 Ft/év, míg 250 000 Ft/hó 3,5%-os növekedése esetén (bruttó 8750 Ft/hó) nettó 5 731 Ft/hó, vagyis 67 775 Ft/év. Mint látható a minimálbérek esetén a megélhetési költség eléréséhez 1 870 Ft/hó hiányzik, míg a bérfejlesztési 250 000 Ft/hó maximumnál a nettó havi keresetfejlesztés meghaladja a statisztikai adatot.

1. A 200 000 Ft besorolási bérig biztosított egyszeri 50 000 Ft az kb. nettó 32 750 Ft-nak felel meg, ami havi lebontásban 2 730 Ft-ot jelentés ez már a minimálbérek esetében is fedezi a megélhetési költségek emelkedését.

1. Az egyszeri 50 000 Ft kifizetése a minimálbérek esetén még 3,7%-os míg a 200 000 Ft alapbér esetén további 2,1%-os keresetfejlesztésnek felel meg. A 200 000 Ft feletti alapbérek esetében – a bérsávoktól függően – a keresetfejlesztés az egyszeri 45 000 Ft kifizetésével is meghaladja a 3,5%-os éves keresetfejlesztést.

Tehát megállapítható, hogy a 3,5%-os alapbérfejlesztés a 114 001 és 200 000 Ft/hó alapbérek között, éves szinten még 3,7% - 2,1%-kal növekszik.

1. A Magyar Posta Zrt. menedzsmentje garanciát vállal arra, hogy az üzleti terv megvalósulásának tükrében – az év második felében – újra megvizsgálja, hogy milyen keresetnövelési lehetőségei vannak még az idei évben.

1. A munkáltató, a műszakpótlékok jogszabály miatt keletkezett bérveszteségről külön megállapodást köt a szakszervezetekkel, amely alapján az ösztönzők ágán visszapótolja ugyanannak a munkavállalói körnek. Az ösztönzők eddigi összege 1 milliárd Ft-al emelkedik. Ez 25,6%-os növekedésnek felel meg.

1. 10.  Végezetül néhány szó a 13. havi keresetről. Ezt nem elvesztették a szakszervezetek, hanem törvényi előírások miatt kellett beáldozni. 2012-ben a bérkompenzációs kormányrendelet teljesítése érdekében egyetlenegy forrás maradt szabadon ez pedig a KSZ-ben is rögzített un. 13. havi bérekre (ami nem igazán bér volt, hanem adható és tárgyalásokon kialkudható jutalom) elkülönített tartalék. De ez sem elveszett pénz, hiszen ennek hasznát az alacsony keresetű postai munkavállalók élvezhették. Ha nincs ez a fedezet a bérkompenzációt más, a dolgozókat érzékenyebben érintő területekről kellett volna átcsoportosítani.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti tárgyalódelegáció a jelenlegi gazdasági lehetőségek figyelembe vételével a lehető legoptimálisabb eredményt érte el. Mindezt annak tükrében, hogy hivatalos információink szerint a Versenyszféra Konzultációs Fórumán (korábbi OÉT) a munkáltatói oldal nem kíván radikális keresetnövekedést támogatni (sőt a Vállalkozók Országos Szövetsége 0%-os fejlesztést terjesztett elő). Ugyancsak informálni szeretnénk a munkavállalókat, hogy a közlekedési szektor esetében, a MÁV, a Volán és a BKV társaságoknál az alapbér fejlesztési javaslat ugyancsak 0% a munkáltató részéről. A Magyar Postánál megvalósult éves átlagos keresetfejlesztés meghaladja a VKF-re készített közös szakszervezeti (Munkástanácsok, Liga, MSZOSZ) bérfejlesztési igényét.

A szakszervezeteknek a jövedelmi viszonyok javítása mellett ugyanolyan fontos szerepe van a foglalkoztatás biztonságának megőrzésében, így a tárgyalások során az is fontos szerepet kapott a megállapodás elfogadásában. A POFÉSZ tárgyalódelegációja kérte a munkáltatót, hogy a forgalmi területről kivont létszámleépítés utáni helyzetet vizsgálja meg és a szükséges létszámot a lehető leghamarabb biztosítsa.

Tájékoztatjuk a tagságot, hogy a bérmegállapodás aláírása az „Alapszabály”-ban meghatározott demokratikus módon, a Választmány bevonásával, véleményének kikérésével és többségi szavazás után történt meg, figyelembe véve a jelen tájékoztatóban leírt körülményeket.

Budapest, 2013. március 09.

POFÉSZ elnöksége

Új hozzászólás

Hozzászólások

    Gkv   2013.03.10

    Valaki   2013.03.11